Belebetegszünk a munkahelyi bizonytalanságba

http://www.medicalonline.hu/cikk.php?id=13221

A magyarok jobban féltik az állásukat, mint a svédek, a belgák vagy a franciák.

A Karolinska Intézet szakemberei 16 európai ország 23 ezernél több munkavállalójának részvételével végzett kutatásának eredményei szerint az állásvesztéstől való félelem jelentősen növelte az emberek rossz egészségi állapotának kockázatát.
Ez a hatás a legerősebben Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban érződik, de igen intenzív Dániában, Németországban, Görögországban, Izraelben, Hollandiában és Oroszországban. Kisebb mértékben érvényesül Ausztriában, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, és Svájcban. Belgiumban és Svédországban pedig egyáltalán nincs hatással a gazdasági környezet a dolgozók egészségi állapotára.

A kutatásról a Karolnska Intézet magyar munkatársát László Krisztinát kérdeztük.

Mitől tartanak leginkább a munkavállalók?
Sajnos azt nem tudtuk vizsgálni, hogy milyen munkával kapcsolatos szempontokat értékelnek az európai a munkavállalók (például a munkahely biztonsága, a munkatársakkal való jó kapcsolat stb.). Kutatásunk során a Munoz de Bustillo Lorente & de Pedraza (2007) egy tanulmányra hivatkozva beszéltünk erről.

Hogyan hozhatók összefüggésbe a válaszok az egészségi állapotukkal - hogyan mérhető ez?
Az egészségi állapotot egy 5-fokú skálával mértük. Arra kértük a munkavállalókat, hogy a nagyon jó, jó, közepes, rossz, nagyon rossz válaszlehetőségek szerint osztályozzák egészségi állapotukat. Ezek alapján a legalacsonyabb értékek Spanyolországban (14,2%) és Franciaországban (17,6%) születtek, míg a legmagasabbak Lengyelországban (41,7%), Csehországban 41%) és Magyarországon (40,4%).
Annak meghatározására, hogy a munkahelyi bizonytalanság hányszorosára növeli a rossz egészségi állapot előfordulási esélyét, az úgynevezett logisztikus regresszió statisztikai módszert használtuk - a nagyon rossz, rossz vagy közepes válaszokat vettük figyelembe.

Mik a hasonlóságok és eltérések a felmérésben szereplő országok közt?
Az eredményeink azt mutatták, hogy a vizsgált négy Kelet-Európai
országban magasabb volt a munkahelyi bizonytalanság és az emberek rosszabbnak ítélték meg az egészségi állapotukat.
A vizsgálat elkezdése előtt arra gondoltunk, hogy a munkahelyi bizonytalanság és az egészség közötti kapcsolat eltérő képet fog mutatni a különböző európai országokban. Ezt azért feltételeztük, mert az európai országok jelentősen különböznek olyan tényezőkben, mint a munkapiac működésének szabályozottsága, az egészségügyi rendszer és ennek elérhetősége, a társadalmi ellátó rendszer, a munkavállalók szakszervezetekben való részvételi aránya, a szakszervezetek társadalomban betöltött szerepében stb.
Érdekes módon azonban azt találtuk, hogy a legtöbb vizsgált országban a munkahelyi bizonytalanság hasonló hatással volt a dolgozók egészségére - a bizonytalan munka 1,3-2-szeresére növelte a rossz egészség esélyét.

Hogyan, mivel lehetne javítani a magyar helyzeten? Mik a munkavállalók elvárásai, illetve mit lát objektíven a kutatócsoport?
Általánosságban elmondható, hogy a gazdasági helyzet javulása és így a munkaerő-piaci változások csökkenthetik a negatív egészségi mutatókat. Így pozitív hatása lehet például egy olyan pénzügyi politikának, amely segíti a vállalatok piacon tartását, talpon maradását - valamint támogatja az alkalmazottak további foglalkoztatását. A munkanéli segélyek, az átképzések és az új kvalifikációk megszerzésének támogatása szintén elősegíti a munkaválallók biztonságérzetét, csakúgy, mint a személyes segítség biztosítása az átképzésben illetve egy esetleges elbocsátásra való felkészülésben.

Miért jobbak egyértelműen az eredmények az északi országokban?
Belgiumban és Svédországban nem találtunk összefüggést a bizonytalan munka és az egészségi állapot között. Belgium esetében a magas munkanélküli segélyekre, Svédországban a szakszervezetek erejére (a svéd dolgozók körülbelül 85% szakszervezeti tag) gondoltunk mint lehetséges magyarázatra. Ezeket azonban sajnos nem tudtuk ebben a tanulmányban vizsgálni.

G.K. / MedicalOnline