A megrázott csecsemő szindrómáról
Amikor a szülői önuralom életet menthet
www.medicalonline.hu
Új eszköz került az orvosok kezébe a „megrázott csecsemő szindróma” felismeréséhez, mellyel a szem ideghártyájának elváltozásai alapján a kétes esetekben is az eddigieknél pontosabban meg tudják mondani, hogy a csecsemő erőteljes megrázása vezetett-e az idegrendszeri tünetekhez.
A The Journal of Retinal and Vitreous Disease című szemészeti szaklap legfrissebb számában megjelent cikk bizonyára csak a szakmabelieket hozza lázba, a „megrázott csecsemő szindróma” (angol elnevezésével „Shaken Baby Syndrome” [SBS]) ismerete azonban minden gyakorló szülő számára alapvetően fontos, és még ennél is lényegesebb a megelőzés.
A csecsemő erőteljes megrázása súlyos – könnyen akár maradandó – idegrendszeri károsodásokhoz, a látás elvesztéséhez, sőt halálhoz is vezethet. Ne szépítsük, a csecsemő ilyenfajta „nevelése” a gyermekbántalmazás súlyos formájának minősül. És ne gondoljuk azt sem, hogy ritka jelenségről van szó, hiszen az amerikai statisztikák évente 1300 ilyen esetről és ebből adódóan 300 csecsemő haláláról szólnak!
Mi az oka, hogy csecsemőkorban súlyos következményekkel jár az, ami később esetleg már csak kisebb károsodást okoz?
A súlyos tünetek oka a csecsemő testfelépítésében és anatómiai jellegzetességeiben keresendő.
1) A csecsemők feje a testükhöz képest még viszonylag nagy és súlyos (a teljes testtömeg egynegyedét teszi ki). A nyakizmok ugyanakkor még erőtlenek a nagy fej megtartásához.
2) Csecsemőkorban az agy még viszonylag fejletlen, ennél fogva különösen érzékeny a külső mechanikai erőbehatásokkal szemben.
3) Az agyat körülvevő erek még ugyancsak sérülékenyek, így már olyan fokú rázás hatására is elszakadhatnak (súlyos vérzéseket okozva), mely a későbbi életkorokban már nem okoz súlyos károsodást.
Mi történik, ha a csecsemőt erőteljesen megrázzuk?
A hirtelen elmozdulás hatására a puha és sérülékeny agyállomány nekiütődik a koponyacsont kemény belső felszínének, és ennél fogva sérül. Az agy körüli erek szakadása következtében súlyos vérzések léphetnek fel, melynek következtében a zárt koponyaűrben összegyűlő vér összenyomja az agyat, és megemelkedik a koponyán belüli nyomás. A szem ideghártyája alatt bevérzések keletkeznek (egyébként ennek kimutatására alkalmas a bevezetőben említett új eszköz), ami súlyos esetben akár vaksághoz is vezethet.
Milyen tünetei vannak a megrázott csecsemő szindrómának?
Azonnali tünetként légzészavar, sőt teljes légzésleállás jelentkezhet. Gyakori tünetnek számít a csecsemő izgatottsága, ingerlékenysége és magas hangú sírása, valamint a hányás és a tudatzavar is. Súlyos esetben szívmegállás és halál is bekövetkezhet.Nem könnyű a helyzet akkor sem, ha a csecsemő túléli a közvetlen a megrázás utáni időszakot, hiszen késői következményként központi idegrendszeri bénulás, mozgáskorlátozottság, hallás- vagy beszédzavar maradhat vissza, és még „enyhébb” esetekben is komoly gondok adódhatnak később a gyermek magatartásával és tanulásával.
Hogyan előzhetjük meg a megrázott csecsemő szindrómát?
Az első, hogy tisztában legyünk a fenti veszélyekkel, és soha ne rázzuk meg a csecsemőt. A megelőzés szempontjából alapvetően fontos, hogy a csecsemő gondozója – leginkább az anya – képes legyen kezelni saját frusztrációját és indulatait. Ha úgy érzi, többé nem ura önmagának, akkor adja át a csecsemő felügyeletét másnak (családtagnak, bébiszitternek), és találjon rá időt és alkalmat, hogy megnyugodjon és pihenjen. Soha ne bízza a gyermek felügyeletét olyan személyre, aki esetében nem lehet biztos abban, hogy teljesíteni tudja a fentieket.
Ha pedig mégis megtörténik a baj, akkor azonnal hívjon segítséget, és mentők munkáját segítse azzal, hogy pontosan beszámol a történtekről.
Gyermekévek Medical Tribune