Kevés szabadidő és sok ingyenmunka



nol.hu

Magyarország az utolsók között van a nők foglalkoztatását tekintve - derül ki az OECD nők helyzetével foglalkozó, friss jelentéséből. Bár a kétkeresős családmodell mára szinte mindenhol általánossá vált, a férfiak továbbra is az első számú eltartói a családoknak. A nők kevesebbet keresnek, és még mindig sok fizetetlen munkát végeznek.

Egyre kevesebb gyereket szülnek és egyre többet dolgoznak a nők - legalábbis az iparilag fejlett államokban, az úgynevezett OECD-országokban. A szervezet most kiadott jelentése szerint szinte mindenhol csökken a gyerekszám. Csak néhány olyan ország van, ahol meghaladja a kettőt az egy nőre eső gyerekek száma, ilyen például Franciaország, Írország, Törökország és az Egyesült Államok. Magyarország az utolsók között van.

Valamennyi OECD-országra jellemző, hogy a nők egyre később szülnek: az átlagéletkor 28 év az első gyerek születésekor. Igaz, ebben nagy eltérések vannak, hiszen míg Mexikóban továbbra is a húszas éveik elején és közepén szülnek először a nők, addig az Egyesült Királyságban, Új-Zélandon vagy Svájcban harmincévesen. Magyarországon is emelkedik az először szülő nők életkora, de az átlag még mindig 30 év alatt van.

A jelentés felhívja a figyelmet, hogy hat gyerekből egy egyszülős háztartásban él, az esetek több mint 85 százalékában az édesanyjával. A legtöbb egyszülős háztartás az angolszász országokban, az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Kanadában van, a legkevesebb pedig Portugáliában, Olaszországban és Görögországban. Magyarország az OECD-országok középmezőnyében található, a gyerekek körülbelül 14 százalékát neveli egy szülő. A jelentés készítői kiemelték: az ilyen háztartások száma tovább nő, mert a válások száma az összes vizsgált országban emelkedik.

A legtöbben az Egyesült Államokban és Csehországban válnak, a legkevesebben Olaszországban és Mexikóban. Magyarország a hetedik helyen áll. Ami a házasságkötések gyakoriságát illeti, ebben az utolsók között vagyunk, igaz, szinte mindenhol jelentősen kevesebben házasodnak. A jelentés hangsúlyozza: ez nem jelenti azt, hogy többen vannak egyedül, csak a párkapcsolatok formái változtak meg. Azon párok száma, amelyek nem házasok első gyermekük születésekor, folyamatosan emelkedik, négy országban már több mint 50 százalékos az arányuk. Magyarországon 40 százalék alatt van, ezzel az OECD-országok középmezőnyében vagyunk.

Pozitív változás, hogy egyre több nő dolgozik, a fejlett ipari államokban átlagosan 58 százalékuk. Ugyanakkor az országok között továbbra is jelentős eltérések vannak. Izlandon, Norvégiában vagy Dániában a nők közel nyolcvan százalékának van munkája (és ezzel együtt állandó jövedelme, anyagi biztonsága és függetlensége), addig Törökországban csak a 23 százalékuknak.

Magyarország e tekintetben a sereghajtók között van, az OECD-átlag alatti, körülbelül 50 százalékos női foglalkoztatottsággal. A jelentés szerint a kétkeresős családmodell mára szinte mindenhol általánossá vált (kivéve Japánt, Mexikót és Törökországot), de a férfiak továbbra is az első számú eltartói a családoknak.

Ennek egyik oka, hogy a nők kevesebbet dolgoznak, mint a férfiak, hiszen azokban az országokban, ahol erre mód van, sokan választják a részmunkaidőt. Másrészt viszont ha ugyanannyit dolgoznak, akkor sem kapnak érte ugyanannyi pénzt. Az OECD nem először hívja fel a figyelmet a bérkülönbség problémájára, vagyis hogy az ugyanolyan végzettségű, korú és pozíciójú nők kisebb fizetést kapnak, mint férfi kollégáik.

A legnagyobb különbséget Koreában (37 százalék), Japánban ( 32 százalék) és Németországban (23 százalék) találták, a legkisebbet pedig Új-Zélandon és Belgiumban (10 százalék alatt). Magyarországon körülbelül 14 százalék a bérkülönbség.
A nők szegényebbek, mint a férfiak - szögezi le a jelentés. Külön kiemelik az idős, 65 év feletti nők helyzetét, akik jóval nagyobb eséllyel szegényednek el, mint férfi kortársaik. A női szegénység oka a már említett bérkülönbségen kívül a fizetetlen munkában keresendő. A nők szinte az összes országban legalább kétszer annyi időt töltenek a gyerekek, a betegek és az idősek gondozásával, mint a férfiak. (Japánban és Törökországban ez a különbség már hatszoros.)

Mindebből következik, hogy a nők kevesebb szabadidővel rendelkeznek, mint a férfiak. Ez a különbség Norvégiában csak napi pár perc, Lengyelországban már közel egy óra, az olasz férfiak pedig napi másfél órával többet pihenhetnek vagy szórakozhatnak, mint a nők.