Alvászavarok végzetes következményei lehetnek

http://medizona.hu/test_es_lelek/20100319_alvaszavarok_vegzetes_kovetkezmenyek/print.aspx

Világszerte, és Magyarországon is az alvászavarok népegészségügyi problémát jelentenek, hiszen a felnőtt lakosság 50 százaléka panaszkodik álmatlanságra. Az érintettek köre egyre szélesedik: kutatások bizonyítják, hogy már a gyermekek között sem ritka a kóros ébrenlét. A pihentető alvás hiánya azon túl, hogy az érintetteknél testi és lelki betegségekhez vezet, jelentős társadalmi - gazdasági terhekkel, kiadásokkal jár.

Novák Márta, egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Alvásmedicina Munkacsoport és az I. Belgyógyászati Klinikán működő Alvásdiagnosztikai Laboratórium vezetője szerint "az elégtelen alvásnak akár végezetes következményei lehetnek, kapcsolat mutatható ki az alváshiány, egyes alvászavarok és a következményes betegségek valamint a megnövekedett halálozási esély között".

Kóros éberség. Megbosszulja magát a nemalvás

Az alvásgyógyítás egy viszonylag új tudományág, világszerte is csak néhány évtizedes múltra tekint vissza. Az alvási problémák egyik formája a kialvatlanság. Inszomnia esetén megnő a hangulatzavarok, szorongásos tünetek, alkoholizmus vagy öngyilkosság kockázata, amelynek következtében csökkenhet a munkaképesség, és gyakoribbak lehetnek a közúti balesetek. Az alvásfüggő légzészavarok (hangos horkolással járó légzésszünetek, úgynevezett apnoe-k) alkotják a problémák másik nagy csoportját. Ebben az esetben megugrik a magas vérnyomás, stroke és infarktus kockázata, rontja a cukor-anyagcserét, de okozhat depressziós tüneteket, memória és koncentrációs, illetve szexuális zavarokat is. A horkolás mellett fő tünete a nappali álmosság, s a felnőtt lakosság 4-10 százalékát érintheti, idősebb korban gyakorisága még magasabb.

Egyre több kutatás utal arra, hogy a fenti problémák már serdülő - és gyermekkorban is jelentkeznek. Bár sokan nem gondolnák, az alvászavarok előfordulása már a 2-8 éves korosztályban 10-12 százalék, és ez az arány az életkorral növekszik. Az éjszakai problémák már gyermekkorban számos betegségnek, kórállapotnak állhatnak a hátterében. Az alvászavar szerepet játszhat a magasvérnyomás kialakulásában, a szív izomzatának kóros megvastagodásában és ritkán egyéb súlyos szív- és érrendszeri elváltozásokban. Alvási zavarok állhatnak a gyermekkori hiperaktivitás, tanulási zavarok, viselkedési problémák nappali álmosság, figyelemzavarok hátterében. Számos gyermeket érint az éjszakai bevizelés, a fejfájás, táplálkozási zavar, amelynek egyik oka szintén alvászavar lehet. Idősek esetében gyakran az orvosok sem ismerik fel azt a biológiai és pszichés bajokat, amit az elégtelen alvás okoz. Sokan gondolják, hogy az idős embereknek kevesebb alvásra van szükségük, illetve hogy az is rendben van, ha többet alszanak az átlagosnál. Ez tévhit: az alvás pihentető, regeneráló funkciója az egészséges öregedés egyik alapvető feltétele.

Az időskori alvászavarok egyébként meghökkentően gyakoriak. A 65 éven felüli korosztályban minden harmadik személy rossz alvónak tartja magát, és 40 százalékuk altatót szed. Ha hozzávesszük, hogy az idős népesség aránya világszerte folyamatosan és jelentősen nő, és a romló külső (például anyagi) körülmények kifejezetten kedveznek alvászavarral (is) járó pszichés betegségeknek (például depressziónak), még rosszabb a helyzet.