Kitörés magyar módra: a helyzet rosszabb, mint gondoltuk
www.nepszava.hu
Lesújtó képet vázoltak a Magyar Tudományos Akadémia kutatói a társadalomról: szerintük a magyarok bizalomhiányos, magába forduló és zárt értékrendszerű társadalmat alkotnak. Az életszínvonalban jelentkező különbségeket pedig a legtöbben tudomásul vették, a legtöbben már nem is tesznek ellene.
Hiányoznak azok az emberek, akik hatékonyan ellenzik az egyenlőtlenségeket
A rendszerváltás óta volt némi életszínvonal-emelkedés Magyarországon, az átlag azonban súlyos egyenlőtlenségeket fed el - hangsúlyozta Ferge Zsuzsa szociológus a Magyar Tudományos Akadémia héten lezajlott tudományos ülésén. A szociológus szerint az egyenlőtlenségeknek nem lehet határt szabni, ugyanis sem felső, sem alsó korlátjuk nincs. Az erőforrások teljesen kisajátíthatók, miközben nincs határa a lesüllyedésnek sem, a magyarországi szociális háló ugyanis ezt nem akadályozza meg.
Ferge Zsuzsa a "statisztikai jóléttel" kapcsolatban korábban is kifejtette, hogy a társadalomban lévő mély egyenlőtlenségek miatt a GDP nem alkalmas a valós viszonyok kifejezésére.
Szerinte az átlagos életszínvonal-emelkedés mögött valójában az húzódik meg, hogy a felső 50-60 százaléknál jelentős a növekedés, míg az alsó 40-50 százaléknál súlyos a romlás. Ez igaz a várható élettartamra, a csecsemőhalandóságra és sok más tényezőre is - mondta.
Ferge Zsuzsa a rendszerváltásról szólva rámutatott arra is, hogy újkapitalista vállalkozókká jellemzően azok váltak, akik felmenőik között találkoztak ilyen mintával. Azok, akik a teljes állami foglalkoztatásba nőttek bele - jellemzően a tanulatlan munkások -, nem voltak képesek alkalmazkodni a piaci verseny feltételeihez - fogalmazott hozzátéve, hogy ennek a teljes kirekesztésük lett a következménye. Szerinte a jelenlegi 600-700 ezer emberből álló munkanélküli réteg jelentős részét ők alkotják.
Az átlagos élettartam ugyan javult, de úgy, hogy miközben a felső 50-60 százalék jelentős emelkedést ért el, az alsó 30 százalék súlyos romlást. Ferge Zsuzsa elmondta azt is, hogy a rendszerstruktúra mára ugyanakkor kellően rögzült, a társadalom tömegei fogadják el azt, miközben hiányoznak a hatékonyan ellenzők. Mindez az egész társadalmat szétzilálhatja - jelentette ki a szociológus.
Apáról fiúra száll a szegénység?
Az MTA tudományos ülésén Rudas Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára is tartott előadást. Az MTA doktora a kitörés lehetőségeit vizsgálta 1992-es adatok alapján Magyarországon, Csehszlovákiában és az Egyesült Államokban.
Apák és fiaik adatait összevetve azt vizsgálta, hogy milyen hatással vannak ezek egymásra. Arra kereste a választ, hogy az apák iskolai végzettsége hogyan függ össze saját foglalkozásukkal, beosztásukkal, és hogy mindezek hogyan hatnak a fiaik iskolai végzettségére, beosztására és jövedelemszintjére.
Rudas rámutatott arra, hogy a végzettség és a foglalkozás közötti kapcsolat az Egyesült Államokban volt a leggyengébb. Magyarország volt a legzártabb ebből a szempontból, azaz mind a diplomás munkakörökből, mind a legalacsonyabb végzettséget igénylő munkahelyekről kiszorultak azok, akik az elvégzett iskolák alapján nem odavalók voltak.
Az apák iskolai végzettsége Magyarországon a fiaik végzettségét is meghatározza, ugyanez az Egyesült Államokban kevésbé volt jellemző.
Magyarországon elsősorban az alsó pozíciókból való kitörés volt a gyakori, Csehszlovákiában viszont gyakran felsővezetői beosztásokat tudtak szerezni azok, akiknek édesapja csak középvezető volt.
A kutató rámutatott: bár a volt szocialista országokban volt a törekvés arra, hogy a szülők iskolai végzettsége kevéssé befolyásolja utódaik sorsát, ennek hatása alig volt érzékelhető.
Ha az utcán talál egy pénztárcát, eltenné?
Tóth István György, a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. vezérigazgatója előadásában arról beszélt, hogy a magyar társadalom zárt értékszerkezetű, magába forduló és bizalomhiányos. Ez utóbbi főleg az intézményekkel szemben nyilvánul meg. A magyarok többsége nem fogadja el az egyenlőtlenségeket, a társadalom működését igazságtalannak tartja, "egyszerre paternalista és infantilis".
Tóth István György elmondta, hogy Magyarországhoz közelebb áll az ortodox kultúra valláshoz való viszonyulás szempontjából, mint a nyugati kereszténység. Ebből a szempontból szerinte Bulgária, Moldova és Oroszország tekinthető a szomszédunknak.
A magyarok az adócsalást ugyan szavakban elítélik, az apróbb kihágások, például a villamoson való bliccelés felett azonban szinte mindenki szemet huny.
Arra a kérdésre, hogy ha az utcán talál egy pénztárcát, mit tenne vele, és véleménye szerint mit tennének mások, a megkérdezettek 65 százaléka válaszolt úgy, hogy saját maga nem tenné el, de mások valószínűleg igen. A kutató rámutatott: ez az arány jól mutatja, hogy az emberek nemcsak az intézményekkel, vagy a hatalom valamelyik képviselőjével szemben bizalmatlanok, hanem egymással szemben is.
A legnagyobb törésvonal a pártállás mentén húzódik
Angelusz Róbert és Tardos Róbert kifejtették, hogy Magyarországon a politikai pártállás jelenti a legmarkánsabb törésvonalat, amely a kapcsolatokat körülbelül annyira határozza meg, mint az Egyesült Államokban a fehérek és a feketék közötti válaszvonal.
Angelusz hozzátette, hogy további fontos törésvonalat jelent a fizikai és szellemi foglalkozásúak, az egyes nemzedékek, valamint a dolgozók és munkanélküliek közötti szakadék.
Ami az erőforrások eloszlását illeti, a rendszerváltás előtt a kulturális tőke volt a legfontosabb tényező, 2005-ben pedig már a vagyoni erőforrások és a kapcsolathálózati tőke - fejtette ki.
A szociológus szerint az anyagi, kulturális, kapcsolathálózati és politikai erőforrások arányaiban a rendszerváltás előttihez képest jelentősen megnőtt a foglalkoztatás szerepe is. Úgy vélte, hogy a jövő társadalmának ez lesz a legfontosabb töréspontja.
Az utóbbi húsz évben megnőtt az életkor szerepe az erőforrások eloszlásában: ma a fiatalok rendelkeznek több anyagi, kulturális és kapcsolathálózati erőforrással, ugyanez nem igaz viszont a politikai erőforrásokra - magyarázta az MTA doktora.