40 éves emberek ne legyenek öngyilkosok adósság miatt
hetivalasz.hu
Orbán Viktor huszonkilenc pontos gazdasági akciótervének intézkedéseinek egyes pontjait már szeptember elsejétől hatályba szeretné léptetni a Fidesz, más pontokról viszont saját hatáskörben dönthet a kormány, ezek folyamatosan lépnek hatályba - nyilatkozta a szombati Magyar Hírlapban Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Két intézkedés, a kilakoltatási moratóriumról és az adományok áfamentességéről szóló már életbe is lépett.
Bár az adományok áfamentessége egyöntetű támogatást élvez a karitatív szektor szereplői körében, a szocialista ellenzék továbbra is inkább a tavaly júniusban kormányrendelettel létrehozott Kríziskezelő Program - közkeletű nevén: krízisalap - folytatását erőlteti. Pedig - még a program indulásakor - négy segélyszervezet (a Baptista Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Magyar Vöröskereszt) "szereptévesztésnek" nevezte a kormányzati ötletet, végül csak Herczog László akkori szociális miniszter lobbizásának volt köszönhető, hogy két tiltakozó szervezet - a baptisták és a Vöröskereszt - delegált egy-egy tagot a krízisalap tanácsadó testületébe.
A Baptista Szeretetszolgálat vezetője, Szenczy Sándor azonban így is hangot adott aggályainak egy apparátus nélküli szervezet működésével kapcsolatban. A krízisalapot övező kormányzati kommunikációra pedig csak annyit mondott a Heti Válasznak: "Engem az érdekel, hogy 40 éves emberek ne legyenek öngyilkosok adósság miatt."
Szenczy már tavalyi nyilatkozatában rámutatott: az adományozás adómentessé tétele - egyebek mellett - sokkal komolyabb lehetőség lenne a kormányzat eszköztárában a segítségnyújtás előmozdítására. Ezzel szemben a szocialista pénzügyi vezetés akkor egy ilyen lépést kizáró uniós rendelkezésre hivatkozott - ezt a jogszabályt ugyanakkor azóta se látta senki.
Pedig az adományokat terhelő 20 százalékos áfa eltörlésével már egy éve megszűnhettek volna az olyan abszurd esetek, mint hogy multinacionális cégek inkább a szeméttelepre vitetik a lejáró szavatosságú élelmiszert (így legalább az áfát visszaigényelve), ahelyett, hogy a segélyosztóknak adnák (és adót fizetnének utána).
Mindezek fényében igencsak furcsa volt, amikor az MSZP-s Tóbiás József a Kríziskezelő Program indulása előtt sietett bejelenteni: "Széles társadalmi összefogás jött létre a krízisalappal összefüggésben; megbukott a Fidesz krízisalappal vívott csatája."
Pedig a szocialista párt továbbra sem foglalkozott érdemben az adományadóztatási problémával - megoldási javaslattal nem ők, hanem a Fidesz-KDNP állt elő. A pártszövetség szakpolitikusa, Soltész Miklós - aki azóta a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára - 2009 júliusában tett javaslatot a közcélú adományozás áfájának eltörlésére. Tóbiás ezt követő sajtótájékoztatóján úgy reagált: az MSZP "kezdeményezi a kormánynál Soltész Miklós javaslatának végiggondolását". A javaslatot azonban a kormányváltásig hátralévő csaknem egy év alatt sem sikerült végiggondolni - az adományok áfáját az Orbán-kormány törölte el.
A szocialisták részéről ugyanakkor rendszeresen felveti egy-egy politikus a krízisalap folytatásának szükségességét. Simon Gábor június 1-jén faggatta Réthelyi Miklóst, a nemzeti erőforrás miniszterét, mi lesz a krízisalap további sorsa, Lendvai Ildikó már május 28-án feltette ugyanezt a kérdést, azóta pedig Nyakó István és Szűcs Erika tartja melegen a témát.
A kiköltöztetési moratórium már életbe lépett
Pedig a krízisalap története erősen azt sugallja: a program a szocialisták kampányának megsegítésére lett kitalálva. Bár a tavalyi, legelső változat szerint november 30-ig volt igényelhető a támogatás, először január végéig hosszabbították meg, majd Mesterházy Attila miniszterelnök-jelölt további folytatást kért Bajnai Gordontól, így az országgyűlési választási kampány időszakában is folytatódott az egyszeri, vissza nem térítendő támogatások odaítélése.
A program profiljáról Szabó Endre, a krízisalap tanácsadó testületében részt vevő nagycsaládosok idén leköszönt elnöke tavaly úgy fogalmazott lapunknak: "A krízisalap csupán egyszeri segítséget nyújt, s ez nem jelent megoldást, főként hogy a kormány az utóbbi években a sokszorosát vette el a családoktól. A krízisalapot kármentésnek tartjuk, csak ezért veszünk részt benne. Azért pedig végképp haragszunk, ha kommunikációs, pártpolitikai célokra használják fel a kezdeményezést, mint ahogy most történik."