Hajsza és megnyugvás: hogyan kerülhetjük el a kiégést?
atv.hu
Ha az ember úgy érzi, hogy lemaradásai miatt nincs ideje a nyaralásra, az már intő jel: elérkezett a pihenés ideje. A lelkesedés-kiégés ciklikusan változó folyamat az életünk során, csakhogy a lelki hullámvasút sokaknál megreked egy frusztrált mélyponton - írja a HETEK.
„Egy kollégámat éppen most győztem meg arról, hogy menjenek el nyaralni, mert a felesége nem akart, mondván, hogy nagyon le vannak maradva mindennel. Pedig ez az egy hét pontosan azért szükséges nekik, hogy kikapcsoljanak, s aztán újult erővel álljanak neki a feladataiknak” – meséli Lénárt Ágota, a Semmelweis Egyetem tanszékvezető pszichológusa.
Mint mondja, a túlhajszolt, monoton életmód lassan felőrli az ember lelkiállapotát, teljesítőképességét, aminek következtében mind nagyobb lemaradások keletkeznek, ördögi kör alakul ki. Ráadásul sokan azt gondolják, hogy ha nyaralás helyett felújítják a lakásukat, behozzák a különböző lemaradásaikat, akkor sokkal jobban fogják magukat érezni, de ez többnyire nem működik. Szervezetünk teljes regenerálódásához szükségünk van ugyanis arra, hogy időről időre képesek legyünk elengedni a dolgokat, eltávolodni a megoldandó feladattengertől. Ha ez évről évre halasztódik, akkor borítékolható a kiégés – figyelmeztet a pszichológus.
Törvényszerűen bekövetkezik
A szakirodalom elsősorban a munkával, különösen az emberekkel foglalkozó hivatások kapcsán beszél kiégésről, úgynevezett „burn out”-ról. Aktív embereknél ez időről időre törvényszerűen bekövetkezik, ám a kilábalás szempontjából nem mindegy, hogy ilyenkor mennyire kerül mélypontra az illető. Ha ugyanis nem figyel oda a kimerülés tüneteire, könnyen a kardiológián köthet ki, de legalábbis tartósan elveszíti az érdeklődését a munkája iránt, és különböző szerekhez vagy pótcselekvések felé fordul. A kiégés kapcsán leginkább empátiavesztést, a lelkesedés eltűnését, a munka és az emberek iránti közönyt, elidegenedés kialakulását szokás említeni.
Ez azoknál a személyeknél fordul elő elsősorban, akik nagyon magasra teszik a lécet, nagyon szívósan küzdenek, és sokáig képesek keményen hajtani azért, hogy tartsák a „színvonalat”. A munka az életük értelme. Aztán – számukra váratlanul – bekövetkezik a filmszakadás: valaki egyik nap még pörgött, nagy lendülettel csinálta a dolgait, a következő napon viszont teljesen kiégetten, reményvesztetten ül a számítógép előtt, és azt éli át, hogy nem tud dolgozni, a világon semmihez nincs kedve, elvesztette motivációját, ráadásul nem is képes a helyzetet kezelni. A szakirodalom szerint mindez a nagyfokú stresszre adott reakció, teljes mélyponton gyógyszeres kezelés szükséges a kilábaláshoz.
Rajtunk is múlik
„Ennyit a körülményekről: azon keseregni ugyanis, amit nem tudunk megváltoztatni, teljesen fölösleges, mert az tovább rontja a mentális állapotunkat” – hangsúlyozza Lénárt Ágota. A magyarok tartós kiégettségének egyik legfőbb oka szerinte, hogy az emberek még azt sem teszik meg az életük elviselhetőbbé tételéért, ami rajtuk múlik. A többség nem gondolja végig azt, hogy min tudna változtatni: időbeosztásban, táplálkozásban, életének menedzselésében. Hogyan tudja a kommunikációját úgy megváltoztatni, hogy kevesebb konfrontációval szembesüljön? Melyek azok a területek, amelyeket nem neki kellene csinálni, de túlzott felelősségvállalás vagy félelem miatt mégis bevállalja?
Nem is hinnénk, hogy megfelelő kommunikációval és szervezéssel milyen sokat javíthatunk az életünkön, közérzetünkön. Emellett a fizikai erőnlét is rendkívül befolyásoló, amiben a mozgás meghatározó jelentőséggel bír: egészségvédő, stresszcsökkentő hatású, alacsonyabb pulzusszámot és vérnyomást eredményez, ami véd a környezeti terhelések ellen – sorolja Lénárt Ágota. Aki edzettebb, az jobban bírja a stresszt.
A környezetkezelés, a pszichés módszerek és a testedzés – ez a három kiemelt terület a regenerálódás szempontjából. Ha már nyaralni sincs kedvünk, az vészjelzés, ilyenkor szabadságra menni kötelező. Emellett fontos, hogy mindennapi szinten is megleljük a módját a regenerálódásnak. A pszichés feltöltődésnek különféle technikái vannak, a módszerek kiválasztása nyilván függ a személyiségtől.
Szombat, vasárnap
„Nem véletlen, hogy a rendszeres megpihenésnek megvannak a maga hagyományos formái” – mondja Pikó Bettina orvos-szociológus. Ilyen a zsidó vallásban a szombat vagy a katolikusoknál a vasárnap szentsége: megvan a heti ritmusa a pihenésnek, a feladatoktól való eltávolodásnak, a közösségi és spirituális életnek, egymásra figyelésnek, aminek kimutatható egészségvédő hatása van. Ma a folyamatos hajtás kényszerében élnek az emberek, hétvégék és szabadságok alatt is gyakran dolgoznak, miközben a munkahelyeken alapelvárás a maximumot hozni, amiért ritkán jut elismerés, míg a hibákért azonnal jön a visszacsatolás.
Márpedig a tartós frusztráltság, kiégés egyik alapvető oka a csalódás, a munkáért járó elismerés, megbecsülés hiánya, a teljesítmény hiábavalósága, a munka értelmetlensége. Ma bárki bármikor kitehető az utcára, általános a bizonytalanság és a bizalmatlanság. Az aktív, örömteli kikapcsolódás gyógyír lehet a kiégés folyamatára, és ezt nem feltétlenül csak a nyaralás kell hogy jelentse.