Kassai-Farkas Ákos dr.

“Megtanulja az ember, hogy a tudás nem az, hogy minden szellemit birtokol és mindent elmond, hanem az, hogy többet tudunk, de kevesebbet mondunk a béke kedvéért.” (Várszegi Asztrik) /cit: A Megajándékozott. 75.old/

"Minden jó ember szívében megleled az Istent" (Seneca)

"Minden emberi lélek halhatatlan, ám az igazak lelke nem csak halhatatlan hanem isteni is egyben"
(Szokrátésznek tulajdonított mondás)

Telefon: +36-20-281-8464
E-mail: kassai.farkas.akos@gmail.com

Művészet és pszichiátria

Az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjteménye Értékeink 4. - Interdiszciplináris megközelítések

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 2018.11.05. 17:26 A téma megjelenését a Sanofi-Aventis Zrt. támogatja.

https://www.webdoki.hu/cikk/112865/pszichiatria/az-mta-pszichiatriai-muveszeti-gyujtemenye.html?tfrom=hirlevel&edm=1&edm_sid=0

 

*****

Különleges értéket képvisel a bezárt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet „Pszichiátriai Betegek Művészeti Alkotásainak Muzeális Gyűjteménye”. Ennek bemutatására a Sanofi - Aventis Zrt. támogatásával egy ötrészes cikksorozatot indítottunk. Az első részben - rövid európai kitekintés után - a magyarországi kezdetekről, a Selig-múzeum megalakulásáról olvashattak. A második részben dr. Zsakó István munkásságával ismerkedhettek meg. A harmadik írásban a Dr. Veér András kezdeményezésére és támogatásával megnyílt Képtár-Múzeumot mutatta be Tóth Eszter művészettörténész.

Cikk folytatása

A Pszichiátriai Képtár-Múzeum

Különleges értéket képvisel a bezárt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet „Pszichiátriai Betegek Művészeti Alkotásainak Muzeális Gyűjteménye”. Ennek bemutatására a Sanofi - Aventis Zrt. támogatásával egy ötrészes cikksorozatot indítottunk. Az első rész - rövid európai kitekintés után - a magyarországi kezdeteket, a Selig-múzeum megalakulását mutatta be, Tóth Eszter művészettörténész szakavatott tollából. A második részben dr. Zsakó István munkásságáról olvashattak.

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

https://www.webdoki.hu/cikk/112021/pszichiatria/a-pszichiatriai-keptar-muzeum-.html?tfrom=hirlevel

2018.10.12. 17:22

 A téma megjelenését a Sanofi-Aventis Zrt. támogatja.

Cikk folytatása

Az őrület kultúrtörténete Dr. Zsakó István koncepciója

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

dr. Selig Árpád halálát követően dr. Zsakó István és adr. Joó János folytatták a megkezdett munkát, gondozták, illetve bővítették a gyűjteményt, és elvégezték az alapító által vágyott szakmai feladatot. Hónapokig tartó rendszerezőmunka után, hazánkban első ízben rendezték meg a pszichés betegek alkotásait bemutató állandó kiállítást, amely az Angyalföldi Intézet díszterme melett találhatóm egy erre a célra kialakított nagyteremben kapott helyet.

Cikk folytatása

Pszichiátriai művészeti gyűjtemények

Pszichiátriai művészeti gyűjtemények



Különleges értéket képvisel a bezárt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet „Pszichiátriai Betegek Művészeti Alkotásainak Muzeális Gyűjteménye”.
Ennek bemutatására a Sanofi - Aventis Zrt. támogatásával egy ötrészes cikksorozatot indítunk.
Az első rész - rövid európai kitekintés után - a magyarországi kezdeteket, a Selig-múzeum megalakulását mutatja be, Tóth Eszter művészettörténész szakavatott tollából.

A XX. század első évtizedeiben Európa-szerte sorra jöttek létre elmekórházakhoz kapcsolódóan a pszichiátriai művészeti gyűjtemények, és születtek a kollekciókon alapuló – alkalmanként formabontó – tanulmányok. Az adott intézmények keretein belül működő szakorvosokat pácienseik, elsősorban a pszichotikusok árnyaltabb diagnózisát segítő képi világ kutatása, a képalkotás pszichológiájának és pszichopatológiájának feltárása ösztönözte.

A gyűjtemények, a kiadványok, az új definíciók megjelenése, valamint az értelmezések kultúrtörténeti kontextusba helyezése jelöli ki a marginális, pszichiátriai közegben született művek emancipációjának első szakaszát.

Cikk folytatása

Az anyagos végállomása a rehab, a börtön, vagy a temető

Elfogult vagyok. A Dizájneren nagyon jó film, de végignézni egy elfogulatlan nézőnek is nehéz. Empátia, elfogadás és bátorság kell hozzá, mert kitépi a nézőt a komfortzónájából – nemcsak normális életének zónájából, hanem abból is amit, egy film befogadójaként megszokott. (Kubiszyn Viktor)

A film itt megnézhető: https://film.indavideo.hu/video/f_diz

Cikk folytatása

Meghalt a világhírű hajléktalan zongorista

46 éves korában meghalt a kanadai Ryan Arcand, akit a világ leghíresebb hajléktalanjának is szoktak nevezni, írja a BBC. Mégpedig azért, mert 2014-ben felkerült róla egy videó a YouTube-ra, amiben az utcán zongorázik. A videó elképesztően népszerű lett, több mint 11 millióan nézték meg.

ryan-arcand-cap

Arcand soha nem tanult senkitől zenélni, elmondása szerint magától kezdett játszani, amikor talált egy zongorát az egyik nevelőcsaládjánál gyerekkorában. Arcand ugyanis állami gondozott volt, 13 éves kora óta pedig az utcán élt. Súlyos alkoholbeteg volt és mentális problémákkal is küzdött. 

https://youtu.be/aTsMTIofG2Q

https://index.hu/mindekozben/poszt/2018/03/08/meghalt_a_vilaghiru_hajlektalan_zongorista/

 

„Kifestettem magamból, amit közölni szerettem volna a világgal”

„Kifestettem magamból, amit közölni szerettem volna a világgal”

KULT50

Borbély Zsuzsa
2017.09
 
A művészetterápia az utóbbi években a felnőtt színezőkönyvekkel összekapcsolódó hívószóvá vált. A kifejezés azonban sokkal komolyabb módszert takar, mint a stresszoldó satírozgatás. Olyan mentális problémák kezelésénél is sikerrel alkalmazzák, mint a bipoláris betegség vagy a skizofrénia. A Budapest Art Brut Galéria azoknak ad lehetőséget a műalkotásaik bemutatására, akik nem tanult művészek, hanem a terápia során csillant meg bennük a valódi tehetség.

Cikk folytatása

A művész fájdalma, a fájdalom művészete

„A művészet mindig a fájdalom kifejezése” mondta John Lennon. Azonban előtte már költők, festők, zeneszerzők egész sora fejezte ki lelki, vagy fizikai fájdalmát ecsettel, tollal, hangjeggyel. A fájdalom lehet ihletője, de gátja is a világhírű művek megalkotásának. (Radnai Anna 2016.12.21.) http://www.drportal.hu/hir.php?szid=139&tema=0&hid=21619_hirlevel

Cikk folytatása