Kassai-Farkas Ákos dr.

“Megtanulja az ember, hogy a tudás nem az, hogy minden szellemit birtokol és mindent elmond, hanem az, hogy többet tudunk, de kevesebbet mondunk a béke kedvéért.” (Várszegi Asztrik) /cit: A Megajándékozott. 75.old/

"Minden jó ember szívében megleled az Istent" (Seneca)

"Minden emberi lélek halhatatlan, ám az igazak lelke nem csak halhatatlan hanem isteni is egyben"
(Szokrátésznek tulajdonított mondás)

Telefon: +36-20-281-8464

Email: maganrendeles@kafakos.hum

Sajtófigyelő

Demencia ellen táplálkozással: a neurológusok elárulták, melyik az a 3 étel, ami segít megvédeni az idős agyat

A neurológusok szerint a felnőttek nagy része veszélyesen kevés D-vitamint fogyaszt, ami megduplázhatja a demencia kockázatát.

Az agy egészsége érdekében fontosak még az omega-3 zsírsavak, a kolin és a B-vitaminok is, melyek segítik a kognitív funkciók megőrzését.

Az étrenden túl kiemelt jelentőségű a megfelelő hidratáltság, a pihentető éjszakai alvás, valamint a rendszeres fizikai és szellemi aktivitás is.

A mediterrán és MIND diéták, valamint a bélflóra egészségének támogatása jelentősen lassíthatja a szellemi hanyatlást.

A szakemberek hangsúlyozzák: a megelőzés és az életmódbeli változtatások bármely életkorban eredményesek lehetnek az agy védelmében.

https://www.egeszsegkalauz.hu/eletmodorvoslas/taplalkozas/mit-kell-enni-taplalkozas-demencia-alzheimer-ellen/0tj1ne5

 

 

Megszólal Lipótmező orvosa, feltárulnak a misztikus zárt osztály legsötétebb titkai

Százharminckilenc évig működött Budapesten az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, ahol a legsúlyosabb skizofrén és egyéb pszichotikus zavarokkal rendelkező betegeket kezelték. Az épület falai között zajló életet mindig hatalmas misztikum lengte körül. Az Index megtalálta azt a pszichiátert, aki az 1980-as években az intézmény zárt osztályán találkozott a szakma minden „szépségével” és nehézségével.

https://index.hu/belfold/2026/04/08/orszagos-pszichiatriai-es-neurologiai-intezet-vizi-janos-pszichiater-skizofrenia/?token=4a7115ed95dcc1d332530777e87a29c1

Cikk folytatása

„Az elégedettség nem problémamentesség” – Az „elég jó párkapcsolat” nyomában

A filmek, a reklámok és a közösségi média gyakran csap be minket azzal, hogy azt közvetíti, a jó párkapcsolat egyetlen mutatója a boldogság. Amikor egy nyaraláson vagy egy romantikus vacsorán mosolygó párokról görgetjük a képeket, könnyen úgy érezhetjük, hogy nem működünk jól, ha a mi kapcsolatunk nem mindig ilyen idilli, felhőtlen vagy akár könnyű. A boldog pillanatképek mögött azonban nem látjuk azt a sok kompromisszumot, nehéz beszélgetéseket, szervezést, energiát, lemondást, amitől ezek a percek létrejöhetnek. Nemhiába várjuk el egy tengerparti nyaralástól, hogy az végig tökéletes és harmonikus legyen, és ijedünk meg, ha becsúszik egy-egy konfliktus, esetleg nem egyeznek az igények, vagy frusztrálódunk akkor, amikor a hétköznapok időnként megterhelőek és monotonok. Valójában a párkapcsolati jóllét, vagy más szóval elégedettség jóval többről szól annál, mint hogy pusztán jól érezzük magunkat.

Cikk folytatása

Az alkoholfogyasztás okozta magyarországi egészségveszteségek

Az alkoholfogyasztás okozta magyarországi egészségveszteségek

Vitrai J. Az alkoholfogyasztás okozta magyarországi egészségveszteségek mennyiségi vizsgálata.
Orvosi Hetilap 2025; 166(49): 1949-1955.

Az alkoholfogyasztás negatív hatásai széles körben ismertek, ennek ellenére globálisan és Magyarországon is jelentős egészségügyi, társadalmi és gazdasági terhet jelent. 
A WHO adatai alapján 2022-ben az európai országok közt hazánk a 11. helyen állt az egy főre eső, átlagosan 11,3 liter tiszta alkoholfogyasztással. 2024-ben mintegy 18 ezer beteg részesült járóbeteg-ellátásban alkoholhoz kapcsolódó mentális és viselkedési rendellenességek miatt.

A referált közlemény célja a hazai alkoholfogyasztás okozta egészségveszteségek számszerűsítése, valamint nemzetközi összehasonlítása.

Az elmúlt két évtizedben az egy főre jutó éves alkoholfogyasztás közel 2 literrel csökkent. 2000-es évek második felében a hazai alkoholfogyasztás mennyisége meredeken csökkenni kezdett, majd a fogyasztás stagnált az ezt követő években. A trend a nyugat-európai országokéhoz hasonló, bár hazánkban átlagosan egyharmad literrel több maradt a fogyasztás. A közép-európai országokban ez a csökkenő tendencia nem volt jelentősebben megfigyelhető, így a magyar átlag a régió szintje alá került.
A hazai kedvező eredmények a népegészségügyi és szabályozási beavatkozások hatékonyságát jelzik.

Cikk folytatása

Bipoláris? Autista? „Bordi”? „Nárci”?

 

Már laikusként is többet tudunk a pszichés problémákról, mint elődeink bármikor, így a címkézés is szabadon terjed: kis túlzással manapság bipoláris, akinek hangulatingadozásai vannak, autista, aki visszahúzódó, ADHD-s, akinek szórt a figyelme, és így tovább. Rubovszky György Zsolt klinikai szakpszichológussal, pszichoterapeutával beszélgettünk a címkézés és az öndiagnosztizálás túlkapásairól.

https://hvg.hu/360/20260214_202607-szemelyisegzavar-borderline-bipolaris-narcizmus-autizmus-adhd-cimkezes-ondiagnozis-rubovszky-gyorgy-zsolt-pszichologia?fbclid=IwdGRjcAQAeC9jbGNrBAB4HmV4dG4DYWVtAjExAHNydGMGYXBwX2lkDDM1MDY4NTUzMTcyOAABHv5R7C3CxHZOyxzKUfLEG98S60ILJG19aPhDZkm79ktzKncM0YsLsMJl3n-Q_aem_FxA4RPvUEdik6EO929Pbiw

Cikk folytatása

Milliókat érint az ADHD és a depresszió, Magyarország élen jár a megoldásban

A világon mintegy 1,3 milliárd ember, vagyis a Föld népességének körülbelül 16 százaléka él valamilyen fogyatékossággal a WHO becslése szerint. Előrejelzések szerint 2040-re a népesség 4,5 százaléka figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarban (ADHD), 3,8 százaléka pedig súlyos depresszióban lesz érintett. Ezek a számok világosan jelzik, hogy a következő évtizedekben az idegrendszeri és pszichiátriai kórképek, a rehabilitáció, valamint az emberi képességek helyreállítását célzó technológiák a globális innováció egyik legfontosabb területévé válnak. Iparági elemzések szerint a globális bionikapiac mérete 2025-ben 8,2 milliárd dollár, ami 2033-ra akár 17,5 milliárd dollárra duzzadhat. Ebben a folyamatban kiemelten fontosak azok a szakemberek, akik a biológiai rendszereket és a mérnöki folyamatokat egyaránt értik. A magyarok szakértelme és a területhez kapcsolódó, hazánkban folyó oktatás egyedülálló és úttörő a 2000-es évek óta.

https://index.hu/tudomany/2026/02/17/who-fogyatekossaggal-elok-fold-nepesseg-adhd-bionika-szakember-szerep/

Cikk folytatása

Alzheimer-kór: a jelenlegi gyógyszeres lehetőségektől az új célpontokig

Ez a szöveg a PHARMINDEX Online weboldalról másolva.

Az Alzheimer-kór (AD) jelenleg nem gyógyítható, a rendelkezésre álló terápiák többnyire tüneti jellegűek, miközben a betegség patológiai folyamata évekkel a klinikai tünetek előtt megindulhat. A cikk áttekinti a klasszikus gyógyszercsoportokat, az amyloid- és tau-célpontú új szereket, valamint a növényi eredetű készítmények, a gén- és őssejtterápiák, illetve az agyi stimulációs eljárások lehetőségeit és korlátait.

Ez a szöveg a PHARMINDEX Online weboldalról másolva. https://www.pharmindex-online.hu/neurologia/hirek-cikkek/alzheimer-kor-a-jelenlegi-gyogyszeres-lehetosegektol-az-uj-celpontokig

Cikk folytatása

Négy évet kell várniuk kezelésre a pszichiátriai szakambulanciákon az ADHD-s pácienseknek

 

Tragikus, hogy a Blikk mondja meg a tutit.

Egy dolog, hogy hányan akarnak ADHD kivizsgálást (indokoltan vagy sem), valójában hány ADHD beteg van, akinek ADHD specifikus kezelésre van szksége, ill. korábban mindenki "depis" volt, majd "pánikos", aztán border vagy nárci, manapság már nem Asperger, hanem ADHD. A ló nem veszi észre (?), ha fordítva ülnek rajra?

 

A pszichiátriai ellátórendszer nem tudja ellátni a szerepét a szakemberhiány és a növekvő betegszám miatt – ezzel magyarázza a Magyar Orvosi Kamara elnöke, Álmos Péter, hogy miért kell a legtöbb szakambulancián 4 évet várni az új ADHD-s pácienseknek az ellátásra.

https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/pszichiatria-ellatas-4-ev-varolista/nyebq9e

Csak nem próbálnak gondolkodni, csak írni, a baj, az hogy nm tudják mit írnak : https://index.hu/belfold/2026/02/06/egeszsegugy-pszichiatria-felnott-adhd-ambulancia-semmelweis-egyetem/?token=18a3a35e114a3006f9a1d55df3acc45c

 

Cikk folytatása

Ez teljesen én vagyok! – miért diagnosztizálja magát ADHD-val a fél internet?

Ha az ADHD, vagyis a figyelemhiányos-hiperaktivitási zavar kerül szóba, a legtöbb embernek rögtön egy rendkívül aktív, odafigyelni képtelen, örökmozgó, viselkedési zavaros kisfiú jut az eszébe – nagyon sokáig ilyen kép élt ugyanis a fejekben, és valójában a tudományos irodalomban is arról, hogyan néz ki a tipikus ADHD. A statisztikai adatok szerint a fiúkat valóban gyakrabban diagnosztizálják (14,5 százalék), míg a lányokat ritkábban (8 százalék), de most már egyre inkább sejtjük: ennek ugyanúgy oka lehet a valós előfordulás mellett a különbözőképpen megnyilvánuló tünetek is, hiszen fiú és lányok, férfiak és nők nem mindig ugyanolyan tüneteit mutatják a zavarnak, a lányokra kevésbé jellemző például a hiperaktivitás. Egyre inkább előtérbe kerül a felnőtt korban diagnosztizált ADHD is, ráadásul összességében minden életkorban nő a betegség prevalenciája.

https://telex.hu/eletmod/2025/05/18/adhd-figyelemhianyos-hiperaktivitas-zavar-pszichologia-elofordulas-kulonbsegek-tunetek-diagnozis

Cikk folytatása