Mindannyiunk életében vannak stresszesebb időszakok, amikor nem csak a nappalokra nyomja rá ez a periódus a bélyegét, de az éjszakákra is. De mi van akkor, ha ez rendszeresebben előfordul? Amikor az pihentető alvást megzavarja a szorongás, ami miatt egész éjjel az ágyban hánykolódunk?

A szorongás és az alvászavarok gyakran kéz a kézben járnak. A szorongás súlyosbíthatja az alvászavarokat, de ez ugyanúgy igaz fordítva is: az alvászavar ronthatja a szorongást.
A szorongást negatív gondolatok és fizikai tünetek is kísérhetik, amelyek éjszaka súlyosbodhatnak, megnehezítve ezzel az el-és visszaalvást.

A panasz éjszaka súlyosbodhat, mivel ekkor egyedül maradunk a gondolatainkkal, így jobban rájuk fókuszálunk. Ráadásul, ha ez már többször is előfordult, sokan amiatt kezdenek el aggódni, hogy vajon milyen lesz majd az éjszakájuk, el tudnak-e aludni. Mindez pedig súlyosbíthatja az alvászavart és még nehezebbé tehetik az elalvást.

Egyesek számára az éjszakai szorongásos rohamok a mögöttes szorongásos rendellenesség legrosszabb részei. Hiszen nincs is annál rosszabb, mint az éjszaka közepén cikázó negatív gondolatokkal és mellkasi nyomással ébredni.

Az éjszakai szorongással küzdők napközben gyakran általános feszültséget tapasztalnak, éjszaka pedig romlik, fokozódik a panasz. Olyanok is vannak, akik napközben alig vagy egyáltalán nem szoronganak, ám elalvás után súlyos pánikot tapasztalnak: heves szívveréssel, mellkasi nyomással ébrednek.

Elfordulhat, hogy valaki hajnali 4-5 órakor erős szorongásos rohamra riad fel. Ennek oka gyakran a kora reggeli megnövekedett kortizolszint, ami még inkább fokozza a stresszt az amúgy is érzékeny egyénekben. A szorongás enyhülhet, amint megkezdődik napi rutin.

A probléma sajnos azután is hatással lehet a testre, miután sikerült elaludni. Kutatók például azt találták, hogy a stresszesebb emberek kevesebb időt töltenek az alvás REM és mély alvás fázisában. A Ez pedig nem csak fáradtságot, de könnyen mentális problémákat is okozhat, ráadásul kimeríti az energiaszintünket, és előbb-utóbb testi tüneteket is generál.

Mit lehet tenni?

Enyhébb esetben a következők segíthetnek:
-engedje meg magának nap közben, hogy aggódjon- ha nem nyomja el a gondolatait napközben, nagyobb a valószínűsége annak, hogy éjszaka nem kelti fel
-alkalmazzon légzőgyakorlatokat
-próbálja ki a „földelés technikát”: pl. érintse meg az Önt körülvevő tárgyakat - érezze a textúrájukat, a hőmérsékletüket, így könnyeben a jelenben maradhat. Vagy azonosítson öt dolgot, amit maga körül lát. Aztán négy dolgot, amit megérint, három hangot, amit hall, két szagot, amit érez, majd végül egy pozitív dolgot mondjon magáról (pl. "Biztonságban vagyok").
-mellőzze a hálószobában a kék fényt és lefekvés előtt 2 órával már ne használjon elektronikus kütyüket. Ezen eszközök által kibocsátott kék fény ugyanis megzavarja a melatonin termelődését, ami megnehezíti az elalvást.
-olvasson könyvet az ágyban
-rendszeresen mozogjon
-korlátozza a koffein, az túlzott mértékű alkohol és a cukor fogyasztását
-hagyjon magának elegendő időt az esti rutinra, ne kapkodjon, ne siessen, lassuljon le. Akár egy rituálét is kialakíthat.

Ha a szorongásos zavarok a fenti módszerek kipróbálása ellenére nem javulnak, esetleg tovább súlyosbodnak, mindenképp kérje szakember segítségét!