„A művészet mindig a fájdalom kifejezése” mondta John Lennon. Azonban előtte már költők, festők, zeneszerzők egész sora fejezte ki lelki, vagy fizikai fájdalmát ecsettel, tollal, hangjeggyel. A fájdalom lehet ihletője, de gátja is a világhírű művek megalkotásának. (Radnai Anna 2016.12.21.) http://www.drportal.hu/hir.php?szid=139&tema=0&hid=21619_hirlevel

Liebe Freunde der Galerie ART CRU Berlin,

Sie sind herzlich zur Eröffnung unserer nächsten Ausstellung eingeladen: MONIKA MAURER-MORGENSTERN Zeichnungen, Gouachen, Radierungen am Donnerstag, 10.11.2016, 19h
Ausstellung: 11.11.2016 – 15.01.2017

Galerie ART CRU Berlin zeigt Serien aus Zeichnungen, Gouachen und Radierungen von Monika Maurer-Morgenstern. Die Bilder sind eine Auswahl von 21 Serien mit 2 bis 48 Blättern. Sie entstanden in den Jahren 1992 bis 2016.
 
Die Werke der in Berlin lebenden Künstlerin Monika Maurer-Morgenstern sind gegenständlich, aber nicht realistisch. Sie zeigen ausschließlich Menschen. Jedes Blatt konzentriert sich auf eine Szene, in der Maurer-Morgenstern nicht selten als Akteurin auftaucht. Wenn sie den Verlauf einer Erzählung, eines Erlebnisses oder eines Lebensabschnittes zeigen will, wählt sie die Form der Serie. In ihren zarten und einfühlsamen Zeichnungen komponiert sie mit Bleistiften, Buntstiften, Kreiden, Aquarell, Pigmentfarben, Eitempera eine surreale und fragile Bilderwelt.

Details zur Ausstellung (mit Bildern) finden Sie in der Pressemitteilung auf unserer Homepage und in der Einladung im Anhang.
 

Három világhírű festőművész, Picasso, Dalí, és Modigliani, akikkel már az általános iskolai művészettörténeti órákon is megismerkedünk, ám brutális oldalukról vajmi keveset tudunk. Ki mondaná meg például Picasso Síró nőjéről, hogy valójában nem is a spanyol polgárháború allegóriája.

Megnyitó időpontja: 2016. szeptember 7. 18 óra
Helyszín: Tárt Kapu Galéria, 1092 Budapest, Hőgyes Endre u. 2.
A kiállítást megnyitja Beke László, művészettörténész
A megnyitón zenél Krulik Zoltán előadóművész, a Makám együttes zeneszerzője
Az esemény kurátora és házigazdája Komáromi Erzsébet Katalin iparművész, művészetterapeuta
A tárlat megtekinthető 2016. november 15–ig.
 
 

Neves festők alkotásai, a biatorbágyi merénylő perének teljes sajtóanyaga és a Szálasi Ferenc elmeállapotáról szóló szakjelentés is megtalálható az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjteményének anyagában. A kollekció iránt külföldről is érdeklődnek: legérdekesebb darabjaiból a közelmúltban tartottak kiállítást a párizsi Magyar Intézetben.

Az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény egykori intézeti ápoltak – köztük képzőművészek – és a Lipótmezőn élő, valamint dolgozó elmeorvosok munkáin keresztül nyújt betekintést két magyarországi elmegyógyintézet (Angyalföld és Lipótmező) 20. századi történetébe.

Volt idő, amikor még csak egyetlen ember lakását díszítették Csontváry-alkotások – viszont azok mind eredetiek voltak! Ő volt Gerlóczy Gedeon építész, aki egy csomó menő épületet tervezett, például a legendás Napraforgó utcai kísérleti lakótelep egyik házát. Ám, ami miatt igazán hálás lehet neki az utókor, az az, hogy megmentette nekünk Csontváry-Kosztka Tivadar képeit. A festő örökösei ugyanis fuvarosoknak akarták eladni a vásznakat: ha már egyszer összekoszolták azokat, legalább valami hasznuk legyen belőle. A fiatal Gerlóczy viszont felismerte, micsoda kincsekről van szó, és felvásárolta valamennyit. Így került a páratlan hagyaték egy belvárosi bérház negyedik emeleti lakásába, ahol csak néhány beavatott láthatta azokat. Ilyen beavatott volt a legendás fotóriporter Urbán Tamás is, akinek életéről, s pár képéről már itt a Fortepan blogon is esett szó. Hogy mit tapasztalt ott, arról meséljen ő maga szövegben és képekben – át is adjuk neki a szót: